Írnom kell. Kiírni a fájdalmat magamból. Hátha jobb lesz, talán nem mardos tovább. Mára mesterien tudom előadni a pozitív embert. Aki szeretnék lenni. Aki mosollyal az arcán képes fogadni az örömhírt, ha valakiről kiderül, hogy babája lesz. Aki érdeklődik, gratulál, visszakérdez… és valóban így érzek egy rövidke ideig. De ugyanilyen hévvel esem szét az első… Tovább »

Túl vagyunk rajta. A harmadikon, az utolsón…az utolsó inszemináción, ami a következő lépéshez vezet. Rettenetesen csalódott vagyok, amiért megint egyetlen egy nyomorult csík vigyorgott vissza rám azon a terhességi teszten. Pedig annyira hittem benne. De a hit kevés, a vágy kevés, az akarás pedig úgy hiszem egyenes út a sikertelenséghez.  Egész évben azt mondogattam magamnak,… Tovább »

Kicsit több mint egy hónappal ezelőtt kiderült, hogy nem sikerült az első inszeminációnk. Tulajdonképpen nem viselt meg a dolog, ami mindenkinek “kellemes” meglepetèst okozott. Sajnos az orvosom külföldön tartózkodott, amikor a 12.napi ultrahangra mentem, így nem kaptam tüszőrepesztőt sem, rádásul a 15.napon volt az inszem, ami szerintem már eleve későn volt… Szóval nem jött össze,… Tovább »

Eljött az életemben ismét a “sötét korszak”, ismét bekopogtatott ( na nem a gólya) a menstruációm. És csak most döbbentem rá, hogy tulajdonképpen 4 hetes körökben èlem az életemet. Valahogy így: Indítsuk a mával. Megint lezárult egy ciklus (Vagy elkezdődött egy új?). Megint óriási csalódás ért. Pedig most késett 1!!! napot. (Még engem is megmosolyogtat!… Tovább »